Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért

„Mikor lesz már Tablet-ás óránk?”

„Mikor lesz már Tablet-ás óránk?”

Az egyéni előrehaladást biztosító, a pedagógusok munkáját támogató, kiegészítő, egyben szórakoztató készség- és kompetenciafejlesztő eszköz kerül a gyerekek kezébe a napokban. Elárasztanak minket a digitális kütyük, ott vannak már sok helyütt az okos táblák, a zsebekben a mobilok, de mégis hogyan lehetne a tanórák előnyére fordítani a gyerekek „nyomkodási’ kényszerét?

Az IT eszközökben rejlő lehetőségeket egy három tagból álló konzorcium fejleszti osztály és egyben tanárbaráttá. Az Baranya megyei kis falvakban októberben kezdik el előbb pedagógusok, majd diákok használni a Tanlet oktatástámogató alkalmazást – mondta el Kiss Erzsébet, szakmai vezető, az Új Esély Közhasznú Egyesület elnöke.

A több éve zajló fejlesztés eredményeként olyan alkalmazás jött létre, ami szakít a berögződésekkel. Az okos tábla esetében is egy személy és egy eszköz van a fókuszban. A tanóra továbbra is frontális. A Tanlet viszont tanári irányítás melletti egyéni haladást biztosít. Mindenki egyénileg használja mobil eszközét a feladatok telesítéséhez, amit saját képességei szerinti szinten és sebességgel teljesít.

  • De mégis mitől más ez, mint a többi számítógépes oktató játék?
  • Diákok és pedagógusok együtt állították össze az alkalmazást. A gyerekek találták ki a figurákat és a játékosság is rájuk lett szabva. A pedagógusokkal pedig a mintafeladatok készültek közösen a fejlesztési és teszt időszakban. Megvan az újszerűség benne a diákok számára az iskolai megszokáshoz képest, a differenciálás lehetősége és az irányítás speciális kézben tartása pedig a tanárok számára jelent frissességet.
  • Hány éveseknek ajánlaná a használatát, milyen órákon?
  • 8-14 évesek számára készült a Tanlet, de a korábbi tesztek a hatékonyságát a 9-12 évesek körében igazolták. A gyerekek rendszeresen kérdezték tanáraiktól, „mikor lesz már tabletás órájuk”? Az alkalmazás ugyanis tableten, vagy mobiltelefonon futtatható. A most induló „Segítünk a tanulásban” programunk keretében lehetőségünk nyílt 200 darab tablet beszerzésére, amikkel a gyerekek az órákon tudnak dolgozni. A tanárok számára az oktató foglalkozások már elindultak.
  • Milyen a fogadtatása a Tanlet eszköznek a tanárok körében? Rendszeresen halljuk, hogy túlterheltek a pedagógusok, sok az adminisztráció, a továbbképzés és az óraszám. Nyitottak voltak-e az újabb képzésre, módszerre?
  • Magyarbóji pedagógusokkal kezdtük el a továbbképzést és egyértelműen pozitív a hozzáállás. Látják a saját hasznukat a Tanlet alkalmazásában. A rugalmassága révén egyszerűsödik az órára készülés, a tanóravázlatok készítése és a visszacsatolások dokumentálása, azaz az adminisztrációs terhek sem nőnek, ugyanakkor a játékos, színes foglalkozásokkal saját órájukat teszik színesebbé. A gyerekek, ha szeretik a feladatot, a tanárra kevesebb fegyelmezés is hárul. A program összesen 120 diákkal és tanáraikkal indul.
  • Milyen órán, milyen tantárgyi keretben érdemes használni az eszközt?
  • Fontos hangsúlyozni, hogy a Tanlet nem tanórát pótol, hanem kompetenciákat fejleszt. Éppen ezért szinte bármilyen óra kiegészíthető vele. Például akár az emlősökről szóló tanmenetbe is be lehet szúrni kapcsolódó szövegértési és kép párosítós feladatokat, vagy történelem órán is játszhatunk az évszámokkal egy jót. Alapvetően csoportmunkára alkalmas, Tanodák, iskolák számára. Jó a délutáni napközis foglalkozásokra is, amikor már kicsit lankad a figyelem. Tananyag rész összegzésére, tesztelése is megfelelő, vagy a szünetek előtti hetekben, amikor a gyerkőcök figyelme az átlagosnál is nehezebben tartható fent. Lényeges, hogy 20 percet legalább szánjunk egy-egy blokkra. Egyénileg is kipróbálható az alkalmazás, de a módszer egyedisége éppen a közösségi használatra épít.

A Tanlet letölthető a Google Play áruházból és az App store-ból, valamint pedagógusok regisztrálhatnak további tartalomért a www.tanlet.hu oldalon. A program megvalósulását az Európai Uniós társfinanszírozásban megvalósuló EFOP pályázat teszi lehetővé.

EFOP-1.5.2-16-2017-00021

EFOP-1.5.2-16-2017-00021

Humánszolgáltatások fejlesztése a kelet-békési térségben

Kedvezményezett neve: Gyula Város Önkormányzata

Konzorciumi partnerek: Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért, Elek Város Önkormányzata, Kétegyháza Nagyközség Önkormányzata, Lőkösháza Község Önkormányzata, Doboz Község Önkormányzata

A projekt címe: Humánszolgáltatások fejlesztése a kelet-békési térségben

A megvalósítás időszaka: 2018. március 1. – 2021. február 28.

A szerződött támogatás összege: 498.874.522,- forint

A támogatás mértéke (%-ban): 100%

EFOP-1.5.2-16-2017-00021 azonosítószámú „Humánszolgáltatások fejlesztése a kelet-békési térségben projekt

A Széchenyi 2020 program keretében megvalósuló projekt célja, hogy a gyulai járásban és a hozzá szervesen kapcsolódó dobozi területen a humán közszolgáltatások kapacitásai és szolgáltatáspalettája oly módon bővüljön, hogy az sikeresen tudja támogatni a társadalmi felzárkózás folyamatát. A projekt célterülete kiterjed a Gyulai járás teljes területére, vagyis Gyula városára, Elek, Lőkösháza, Kétegyháza községekre, valamint a Békéscsabai járásban található Doboz községre.

A megvalósítás időszaka: 2018. március 1. – 2021. február 28.

A projekt megvalósítói: Gyula Város Önkormányzata, Elek Község Önkormányzata, Lőkösháza Község Önkormányzata, Kétegyháza Község Önkormányzata, Doboz Község Önkormányzata, Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért.

A program lehetőséget biztosít a szakemberellátottság javítása érdekében egy ösztöndíj program bevezetésére, illetve a területi különbségek csökkentése érdekében az egyes humánszolgáltató intézmények feladatellátásának minőségi fejlesztésére, új szolgáltatások kialakítására.

A 498 millió forint európai uniós támogatás segítségével a hátrányos helyzetű személyek helyzetének javítására mentori szolgáltatás és ehhez kapcsolódóan munkaerő-piaci, személyiségfejlesztő és egészségügyi programok kerülnek bevezetésre. A program további célként jelöli meg a fiatalok elvándorlásának mérséklését, melyet a Gyulai járásban és Dobozon a helyi kisközösségek támogatásával, az ifjúság közösségformáló szerepének erősítésével kívánunk elérni.

A fejlesztés eredményeként Gyula városában mentorközpont kerül kialakításra, melynek működtetésével biztosítottá válik a minőségi humánszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS EFOP-1.5.2-16-2017-00021

Nemzetközi konferencia az utcaközösségekről

Nemzetközi konferencia az utcaközösségekről

Egy sikeres 2 éve tartó projekt zárásaként tartottak nemzetközi konferenciát 2020. január 31-én, Szegeden. Az Utca, Köz, közöd Van hozzá Transznacionális Jó Gyakorlatok Alkalmazása a Helyi Közösségek Módszertani Támogatására című projekt négy ország Magyarország, Románia, Szlovákia és Szerbia partnerségével valósult meg.

A projekt célja, hogy feltárja és terjessze azokat a Duna Stratégia régió, illetve a V4 országokban működő megoldásokat, amelyekkel az utcaközösségek és más mikroszintű lakossági közösségek költséghatékonyan érhetnek el fenntartható eredményeket. Mert bár alulról szerveződő utcaközösségek már ezeken a területeken is megjelentek és erősödött részvételük a különböző döntéshozatali folyamatokban, de számuk még nem olyan számottevő, mint az USA-ban, vagy Európa több országában is. A projekt eredményeként viszont nemzetközi szinten is elindult az utcai szintű közösségek létrehozása, melyek a projektből származó tudásbázis birtokában hatékonyan és hosszútávon tudnak működni.

08_konferencia_1

A nemzetközi konferencián hat szakember tartott előadást közösségfejlesztési témakörökben, majd egy kerekasztal beszélgetés keretében a projektpartnerek mutatták be az elért eredményeket, sikereket.

A projekt részét képező átfogó transznacionális kutatás céljait és eredményeit is részletesen megismerhették a résztvevők. Betekintést nyerhettek abba az ajánláscsomagba, mely a kutatás és a gyakorlati tudástranszfer eredményeiből készült és melyhez nyilvánosan hozzáférhetnek majd a közösségfejlesztéssel foglalkozó szakemberek.

A közösségfejlesztés Szerbiában című előadásból megismerhették, hogy milyen a szerbiai polgárok közvetlen részvétele a helyi közösségek irányításában. A 20 szerbiai településre kiterjedt kutatás számos problémát és kihívást tárt fel a szerbiai polgári kezdeményezésekről, a polgárok részvételéről a helyi közösségek életében, valamint az önkormányzatok és a közösségek kapcsolatáról. E folyamatok javítására tett ajánlások is ismertetésre kerültek.

A közösségfejlesztés Magyarországon című előadásból megismerhették a résztvevők közösségszervezés fontos és időszerű tudnivalóit, valamint a magyar sajátosságokat. A szakember gyakorlati tanácsokkal is ellátta a jelenlévőket, melyeket saját közösségeikben is hasznosítani tudnak majd.

A konferencián bemutatásra került egy sikeres nemzetközi jógyakorlat a Maker Mozgalom. Ez egy speciális alkotó mozgalom, egy közösségi tér, melyben a munka az érték. Alkotni, felfedezni vágyó emberekből áll, akik fejlesztik és szívesen továbbadják a tudásukat.

A fentiek mellett még két nemzetközi előadást is meghallgathattak a konferencia résztvevői az Egyesült Államok közösségfejlesztési gyakorlatáról napjainkban, valamint a keresztények közösségépítéséről Pakisztánban.

08_konferencia_2_2

A projektben fontos volt a nemzetközi gyakorlati tudástranszfer állandó biztosítása, melyhez a nemzetközi konferencia is szervesen hozzájárult. Tovább szélesedett a projekt megvalósításában résztvevő szereplők és szakemberek ismeretszerzése és információcseréjéje. Az összegyűjtött ismeretek, ajánlások a projektnek köszönhetően szintén egy nyilvános tudásbázisba kerülnek, ahol mindenki számára elérhetővé válnak és bárki a saját közösségeiben is alkalmazni tudja azokat.

A projektről bővebb információ elérhető a https://kefe.hu/projektek/efop-5-2-2/ honlapon.

helyitermekek3

Magyarország biciklis nagyhatalom

Magyarország biciklis nagyhatalom

Magyarország kerékpár használatban Európa dobogóján áll

A magyar kerékpárhasználat – az általánosan elterjedt vélekedéssel szemben – az Európai Unió többi tagállamához képest kiemelkedően magas: a kerékpározás modális megoszlása hazánkban 19%. Ez azt jelenti, hogy majdnem minden ötödik meghatározott korosztályba tartozó felnőtt a kerékpárt választja (részesíti előnyben) minden más közlekedési eszköz helyett a közlekedés során.

biciklisa1

A lakók 25%-a használ napi szinten kerékpárt, autóhasználatot tekintve a legutolsó a listán (24%), míg napi tömegközlekedők arányát tekintve a legelső (28%).

A városlakók viszont kevésbé kerékpárbarátok

A kerékpározás viszonylag nagy népszerűségét azonban a kistelepülések rövid távú kerékpárhasználói generálják (községen belüli használat). Míg a magyar népesség általánosságban rendkívül kerékpárbarát, nagyvárosaink népességére ez már nem mondható el: Budapesten arányuk alacsony, csupán 2%, míg Európa két nagy kerékpáros fővárosában (Amszterdam és Koppenhága) ez az arány 35%. A 2%-os arány közel áll a régió más országainak értékeihez (Bukarest, Varsó, Prága: 1%; Pozsony: 2%; Szófia: 3%), de Bécsben ez az arány már a magyarénak háromszorosa (6%)

A kerékpáros fejlesztések csupán infrastruktúrafejlesztést jelentenek

A jelenlegi EU-s költségvetési ciklus során a források nagy aránya fordítódik a kerékpáros közlekedés fejlesztésére Magyarországon, ami elsősorban az infrastruktúrát érinti: kerékpárutak létesítését, rendszerbe szervezését és minőségjavítását, kerékpárállomások kiépítését, turisztikai létesítmények létrehozását. A kerékpározás azonban több, mint egy alternatív közlekedési mód vagy vonzó választás az aktív pihenéshez, új tájak felfedezéséhez.

A közösségfejlesztés sokkal fontosabb, ám erre nem esik nagy figyelem

A kerékpározás igazi jelentősége és ereje közösségi jellegéből fakad – a kerékpárosok erős, inkluzív közösséget alkotnak, amelynek tagjai a kerékpározáson túlmutatóan is összetartanak. Fontos eleme a közösségépítésnek az ifjúság bevonása és nevelése a kerékpározáson keresztül.

biciklisa2

Ebből következően a kerékpározás erősítéséhez a puszta infrastrukturális beruházások mellett szükséges a közösségek támogatása és támogató háttérszolgáltatások kialakítása is. Miközben Magyarországon is jelen vannak példamutató közösségi kezdeményezések a kerékpáros életben, kisebb településeken és az elmaradottabb régiókban éppen ellentétes trend figyelhető meg: a korábbi közösségek ereje csökken, nem képesek megtartani a fiatalokat.

Hogyan lehetne kerékpáros közösségfejlesztéssel a kerékpározást növelni, és valódi városi közösségeket fejleszteni?

A Dél-alföldi Ifjúsági Szövetség által jegyzett „Hajtsunk együtt!”-nevű kezdeményezés egy olyan innovatív szolgáltatáscsomagot fejleszt ki, amely segítségül hívható kerékpáralapú kisközösségek létrehozására és aktív üzemeltetésére. A projekt arra a problémára keres megoldást, hogy milyen intézkedésekkel és kezdeményezésekkel lehetne támogatni a kerékpáros közösségi kezdeményezéseket, hogyan lehetne elősegíteni a fiatalok nagyobb mértékű bevonódását, és alkalmassá tenni a kerékpáros közösségeket Közép-Európában

A kezdeményezéssel kapcsolatos további információkért látogasson el a projekt oldalára:

https://hajtsunkegyutt.hu/

helyitermekek3

A helyi gazdaság a közösségformálás alapja

A helyi gazdaság a közösségformálás alapja

A helyi termelés már fontosabb a fejlett, mint a fejlődő világban

A közvélemény ma már teljes mértékben támogatja a helyi termékeket, mert felismeri annak mind környezeti, mind egészségügyi előnyeit. Azonban a helyi termékek támogatásának túl kell mutatnia ezeken a célokon. Nem véletlen, hogy a világ gazdaságilag fejlett részein sokkal egészségesebb egyensúlyban állnak egymással a centralizált és decentralizált termelési módok és paradoxnak tűnő módon a világ legszegényebb országai támaszkodnak legkevésbé a helyi kereskedelemre.

helyitermekek1

Az úgynevezett „harmadik világban” a globális kereskedelemnek, az országos, maffiahálózatok által üzemeltetett kereskedelemnek kiszolgáltatott népesség legfeljebb önellátásra rendezkedhet be, de a helyi piaci kereskedelem szinte nem létezik.

A helyi termékekben van a pénz (is)

A helyi termékek előállítása és forgalmazása felhelyezi a helyi és regionális gazdaságot a nemzetközi gazdaság térképére, becsatornázza a helyi termelőket a nemzetközi kereskedelemben. Ez a kijelentés akkor is igazzá válik, ha nem beszélhetünk egyes helyi termékek nemzetközi forgalmazásától, hiszen azok enélkül is az importált javak konkurenciájaként jelennek meg.

A probléma: elfelejtettünk termelni, elfelejtettünk eladni

A helyi termékek iránt Európa-szerte, de a fejlett világ valamennyi országában nő az érdeklődés. A népszerűséget bizonyítja, hogy a helyi termelői piacok száma az elmúlt 6 évben majd’ megháromszorozódott, az őstermelők és mezőgazdasági kistermelők száma (nagyságrendileg 450 ezer fő) Magyarországon például meghaladja az összes, nem őstermelő vagy kistermelő egyéni vállalkozó számát. Ezek a számok ugyanakkor nem jelentik azt, hogy a helyi termékeladások biztos és stabil jövedelmet is jelentenének a kistermelők, őstermelők számára. Amíg a vidékies térségben élők nem képesek a mezőgazdaságból megélni, addig az őstermelői tevékenységre csak ideig-óráig tartó keresetkiegészítésnek tekinthető, az ezen való változtatáshoz a gazdák segítséget igényelnek, több szempontból is.

helyitermekek2

Miközben a nagyüzemi mezőgazdaság és a nagyipar mellett, még az abban résztvevők számára is, a kertészkedést és a kézművestevékenységeket „csak” újra kell tanulni, a kereskedelmi ismereteket az alapoktól fogva kell elsajátítani.

Lehetséges megoldás: közösségfejlesztés

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, amelyek arra rendezkedtek be, hogy összekössék egymással a jó minőségű helyi terméket előállítani képes termelőket, és az ezekért sokszor igen magas árat fizetni hajlandó keresletet. A közösségfejlesztés ez esetben létkérdés, hiszen önállóan a termelők nem tudják felvenni a versenyt a rendkívül tőkeerős nagyüzemekkel. A Mezőgazdasági Őrzőkör által jegyzett „Helyi közösség, helyi termékek” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: https://helyitermekhelyikozosseg.hu/

helyitermekek3

Apák, vegyetek részt!

Apák, vegyetek részt!

Az apa-fiú, apa-gyermek kapcsolatok az európai civilizáció meghatározó elemei

Az apa-gyermek, apa-fiú kapcsolatok az emberiség történetének gyakran tárgyalt témája volt. Elég olyan világirodalmi mesterművekre gondolni, mint Szophoklész antik mitológiai hagyományokra támaszkodva írt Oidipusz-történetei, Homérosz eposzai, vagy Shakespeare Hamletje. Ez a kapcsolat nagyon mélyen gyökerezik európai kultúránkban, ha csak civilizációnk – görög kultúra melletti másik – nagy oszlopát, a zsidó-keresztény kulturális hagyományt tekintjük. Ebben ugyanis az apa-fiú kapcsolatok nem csupán legendák, történetek, elbeszélések és allegóriák formájában jelenik meg, de az emberi élet számára keretet adó tanításokban is megjelenik és az tökéletlen emberi és tökéletes (isteni) világ találkozását is gyakran apa-fiú viszonylatban ábrázolja.

apukak kep1 a

A gyerekek ma már nagyon sokszor apakép nélkül nőnek fel

Ha a házasságkötéssel és válásokkal kapcsolatos adatokból indulunk ki, Magyarország kifejezetten nem számít házasságkedvelő országnak nemzetközi összehasonlításban. Az elmúlt 70 évben a házasságkötések száma majdnem a negyedére zuhant évi az 1949-es 110 ezerről a 2010-es évre nem sokkal több, mint 30 ezerre, (miközben a népességszám összességében növekedett 9,2 millióról 9,8 millióra). Az utóbbi néhány évben (2013-2016) a házasodási kedv növekedni látszik, és megközelíti az 1990-es évek szintjét, különösen a a válások aránya továbbra is magas marad.

Magyarország a világ országai között bronzérmes az összes házasságra jutó válások arányát tekintve, amely alapján az adott éves házasságkötésszámra 0,67 db válás jutott: a házasságkötések már kétharmada (!) válással végződik. Ennek következtében gyermekek nevelésük során egyre kevésbé találkoznak férfiképpel, férfi mintával: sem otthon a válások magas, 67%-os aránya miatt, sem az óvodában-iskolában a férfiak kis arányú részvétele miatt a pedagógusi munkakörökben. Ez több tudományos diszciplínából származó kutatás szerint is törést okozhat a gyerekek szociális és pszichés fejlődésében.

Segítünk-e eléggé az apák szerepvállalásában?

A magyar állami-önkormányzati szociális intézményrendszerben a családsegítő szolgáltatások főként a legelesettebbek számára, a szociálisan leginkább részorulók számára nyújtott gazdasági-mentálhigiénés és életvezetési tanácsadásban merül ki, és a szolgáltatásokat teljes és egyszülős családok, de egyedülállók is igénybe veszik. Magyarország a szociális ellátórendszert tekintve a régiós országok körében előrébb jár és kiterjedt, noha pontszerű ellátórendszerrel rendelkezhet. Kívánatos lenne az állami intézményrendszer részéről a Nyugat-Európai szociális modellekhez való felzárkózás, és a szolgáltatási portfólió radikális bővítése annak érdekében, hogy komplex, a családi élet aktuális problémáira reagáló segítséget kapjanak a magyar családok.

apukak kep2 a

Lehetséges megoldás: apukák világa

Egyre jobban szaporodnak Nyugat-Európa sok táján az olyan közösségek, civil szervezetek és kezdeményezések amelyeknek célja annak elősegítése, hogy a gyerekek apaképpel nőhessenek fel. A klubok tanácsadásokat, segélyszolgálatot biztosítanak és rendezvényeket szerveznek, ahol apák és gyermekeik minőségi időt tölthetnek el egymással. Ezek a kezdeményezések természetesen nemcsak egy, hanem kétszülős családoknak is szólnak.  A Deszk Község Népművészetéért Alapítvány által jegyzett „Apukák világa” kezdeményezés, és a keretében kialakított innovatív szolgáltatáscsomag azért dolgozik, hogy ilyen, az apa-fiú, illetve apa-gyermek kapcsolatok facilitálásáért dolgozó közösségeket hozzanak létre a Közép-európai környezetben is. Ezzel kapcsolatos további információkért látogasson el a kezdeményezés oldalára: http://www.deszkineptanc.hu/deszk-kozseg-nepmuveszeteert-alapitvany/palyazatok/apukak-vilaga/

helyitermekek3

EFOP-5.2.1 PR cikkek

EFOP-5.2.1 PR cikkek

A projekt eredményeiről készült PR cikkek a helyi civil szervezetek, valamint az Agora Alapítvány honlapján is elhelyezésre kerültek. Ez azért fontos, mert a bevont települések lakosainak többsége is könnyedén utána nézhet a fejleményeknek, még akkor is, ha nem ismerik a projekt címét, vagy az alapítvány honlapját.

Akik azonban csak az alapítványt ismerik és annak online felületeit, azok is meg tudnak ismerkedni a projekt céljaival és elért eredményeivel, valamint lehetséges partner személyek és szervezetek számára is remek információforrást tudnak nyújtani a cikkek. Mivel az adatok mindenki számára elérhetőek, és világosak, azok számára is releváns adatokat szolgáltat, akik csupán érdeklődés szintjén, puszta kíváncsiságból olvasnak utána az  EFOP-5.2.1-17-2017-00012 – A közösség felemel! című projektnek.