Agora Alapítvány a Társadalomkutatásért

2022-ben is folytatódik a Közösség felemel! projekt

2022-ben is folytatódik a Közösség felemel! projekt

  A Közösség Felemel! az Agora Alapítvány projektje, mely a 4. évének végéhez érkezett. Ráfordulva az 5. évre értékeljük az elmúlt 2021-es évet és előretekintünk 2022-re. 
 
   Annak ellenére, hogy az idei évnek sok lelkesedéssel, széles programkínálattal és motivált csapattal indultunk neki, sajnos a koronavírus okozta vészhelyzeti intézkedések miatt sok esetben újratervezésre kényszerültünk. Például csak korlátozott mértékben tudtak megvalósulni a programjaink, amelyekkel a sikeres magyarországi települések jógyakorlataira, a közösségi döntéshozatal fontosságára és a közösség összetartó, építő erejére alapozva segítjük a települések fejlődését. Az elmaradt programok mind a következő évben lesznek bepótolva, bízva a járványhelyzet pozitív alakulásában.
 
     A Közösség Felemel! projekt szakmai megvalósítói és vezetői az év közben folyamatosan egyeztetéseket tartottak a megvalósítandó rendezvényekről, eseményekről. Célunk, hogy projektünk központi elemét jelentő mentorálások, személyes találkozások és beszélgetések pótlása folyamatos legyen, valamint a projekt keretében kifejlesztett szolgáltatások személyes kontaktusokat igénylő elemeit mihamarabb újra tudjuk indítani. Ezek a projekt olyan elemei, melyek segíthetik a lakosságot például a világjárvány okozta stresszek feltárásában és szakmai megoldásában is, majd a közösséghez való újbóli kapcsolódásban.
 
    Online felületekre és videómegosztóra is felkerült a Közösség felemel! A siker titka vidéken című kisfilm sorozata. Ezek a videók olyan jógyakorlatokat, sikertörténeteket mutatnak be, melyek inspirálóan hatnak azok számára, akik szeretnének közösséget építeni a kistelepüléseken. Megtekinthető a kisfilmsorozat Youtube csatornánkon is, ahol 3 hónap alatt több mint 155.000-en nézték meg. https://youtube.com/playlist?list=PLYiOs05bkQrNlBFsA1AYFf-1puQi6E22T

A településmarketing fontos a kistelepüléseknek is

A településmarketing fontos a kistelepüléseknek is

       
     Minden városvezető – a kistelepüléseké is- szeretne sikeres lenni, sikerre vinni a települését. A siker kulcsa az elégedett lakosság, a sok, “pénzköltő” turista, a sikeres, munkahelyfenntartó helyi vállalkozások, új befektetők betelepülése és munkahelyteremtés, valamint a régiós- és országos döntéshozókban kialakult pozitív városkép.

     A településmarketing leegyszerűsítve a település promócióját, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. Ezek a célcsoportok: a helyi lakosok, a turisták, a helyi vállalkozások, az új befektetők és a döntéshozók. Tágabb értelemben a településmarketing több feladatot jelent. Jelenti például a település “fogyasztói” kereslethez igazodó szervezését oly módon, hogy a társadalmi és gazdasági folyamatokban szinergiát érjen el. Ez a település szinergia akkor érhető el ha települési funkciók mint kínálati oldal igazodik a keresleti oldalhoz.

     Az egyes települések fejlődésének, sikerének kulcsa a profi településmarketing, ezen belül a profi kommunikáció. Manapság egy jó településmarketing terv és tudatos kommunikáció nélkül nehezen boldogul egy település a célcsoportért folytatott versenyben. A településmarketing tervben egy településnek pontosítani a kell a fogyasztói (célcsoport) szükségleteket, melyeket ki szeretne elégíteni, a versenyhelyzet elemzésére versenystratégiát kell kidolgoznia, valamint a megcélzott fogyasztói kör tartós megnyeréséhez a megfelelő marketing-mixet kell kialakítania. Lépésről-lépésre érdemes mindezt megtervezni, hogy kinek, mit, mikor, hogyan, ki által visz véghez Ezáltal tudja egy kistelepülés is elérni a tartós stratégiai versenyelőnyt más településekkel szemben.

     A településmarketing már egy új külön ágazattá vált a marketingen belül, ahol az 5 különböző célcsoport mindegyike külön kommunikációs megközelítést igényel. A marketing nagyon gyorsan változik, aki nem követi, lemarad a versenyben. Új médium típusok jelennek meg, nő az alkalmazandó marketingeszközök száma, a kommunikációs eszközöket össze kell hangolni a siker érdekében, ezért érdemes szakembert alkalmazni a településmarketing feladatok ellátásra.

     Mire érdemes figyelni? Fontos, hogy a marketingmunkát a problémák feltárásával kell kezdeni, mert a tapasztalatok mutatják, hogy a célcsoportokat teljesen más problémák foglalkoztatják, mint azt a városvezetők zöme gondolja. Továbbá a sikeresnek ítélt település is lecsúszhat, ha nem tudatos, tervezett a kommunikációs tevékenysége online és offline egyaránt.

A sikeres kistelepülések specialisták. Általában egy célpiacnak szóló ajánlatuk van akkor is, ha valójában több célpiacot szolgálnak ki. Ezt a vevőértéket kell jól kiemelni és színvonalasan kommunikálni a célcsoportok felé, hogy bevonzzák őket és ez jövedelmező módon realizálódjon. Tehát érdemes minden településnek megtalálnia, vagy megteremtenie a saját versenyelőnyét biztosító ajánlatát, pl. turisztikai termékét. A fő marketingfeladat pedig a kistelepülés turisztikai terméknek a márkává fejlesztése.

Ünnepek és hagyományok szerepe a kistelepülések életében

Ünnepek és hagyományok szerepe a kistelepülések életében

       
     Napjainkra ünnepek és a hagyományok szerepe, jelentősége, jellege gyors változásokon megy keresztül, mind az egyének, mind a közösségek szintjén. Régen, amikor az emberek életét az évszakok, és ehhez kapcsolódóan az aktuális termelési feladatok változása határozta meg, az ünnepek is a természeti jelenségekhez, munkafolyamatokhoz kötődtek. Ekkor a szokások hagyományok szabták meg az ünnepek, szertartások rendszerét, mely tudás nemzedékről nemzedékre öröklődött.

    Az ünnep igen jellegzetes jegye egy közösségnek. Az ünnep üzenetek sora, felismerhető benne a közösség értékrendje, a tisztelet, a megbecsülés, a tradíció és az előretekintés jele is. Az ünnep alkalmából a közösség tagjai kilépnek a hétköznapokból, színt, változatosságot, kikapcsolódást hoz a mindennapi életbe és kulturális élmény, ismertszerzés is társulhat hozzá. Az idősek átadhatják tudásukat, a lakoság nyitottsággal. elfogadással és figyelemmel közeledik ilyenkor egymáshoz, mely a közösségépítéshez elengedhetetlen.

     Egy kistelepülés lakossága számára is fontos, hogy a közösség bevonásával és aktivizálásával megtörténjen az ünnepi hagyományok összegyűjtése, adaptálása a jelen korra. A jeles napokhoz kötődő események újbóli megszervezése által erősödik a helyiek identitástudata, létrejön a párbeszéd az egyének és a generációk közt, valamint kiváló alkalom egy összetartó közösség felmutatására a többi lakos számára, mely ösztönözheti őket az aktív közösséghez való csatlakozásra.

   Ha egy kistelepülés fontosnak tartja az ünnepeinek és hagyományainak életben tartását, az személyi, anyagi és tárgyi feltételeket igényel. Szükség van egy kulturális közösségfejlesztő, programszervező munkatársra, aki koordinálja és mozgósítja a helyieket, az önkénteseket. A hagyományok feltárásához alapos kutatómunka szükséges, valamint a tárgyi emlékek begyűjtése. Az ünnepségek, hagyományőrző alkalmak megszervezése pedig anyagi vonzattal is jár, ezekkel számolni kell.

    Amennyiben egy kistelepülés nem talál a településtörténetében egyedi hagyományos ünnepet, szokást, akkor az általános jeles napokhoz kapcsolódó események is megszervezhetőkés hagyománnyá teremthetők a jövő generációk számára, sőt akár turisztikai értékké is fejleszthetők.

Felelős viselkedés közösségi rendezvényeken

Felelős viselkedés közösségi rendezvényeken

        A Covid járvány alapjaiban változtatta a meg a nagyobb tömegeket vonzó rendezvények szervezését és az azon való részvétel mikéntjét is. Egy kistelepülés életében nagyon fontosak a közösségi rendezvények, mind a település lakossága, mind a turizmus miatt. Ezért megfogalmaztuk azokat a legfontosabb irányelveket, melyeket érdemes szem előtt tartani annak érdekében, hogy a szabályoknak megfelelően és minden érintett biztonságát figyelembe véve történjen egy rendezvény.

        Felelős viselkedési iránymutatás rendezvényszervezők részére:

      – Ajánlott egy saját Covid intézkedési terv kidolgozása annak érdekében, hogy maga a rendezvény és annak helyszíne biztonságos környezetet nyújtson mind a dolgozók, mind a rendezvény résztvevői számára. Az intézkedések közt érdemes kockázatelemzést végezni a rendezvénnyel kapcsolatban és csökkenteni azokat. Az intézkedéseket a szervezők és a munkatársak felé is kommunikálni kell.

        ● Minden intézkedés meghozatalakor az érvényben lévő covid jogszabályok legyenek az irányadók.
        ● Jól láthatóan, több nyelven és képes formában is érdemes tájékoztatni a rendezvényre látogatókat a rendezvény járványügyi házirendjéről.
        ● Minél több szabadtéri helyszínek kell használni a zárt terek helyett.
        ● Érdemes a zárt helyeket jól szellőztetni, az ajtókat nyitva hagyni, hogy minél kevesebb legyen pl.a kilinccsel való érintkezés.
        ● A rendezvény helyszínén több helyen is biztosítani kell a kézmosási és fertőtlenítési lehetőséget, 50 főnként legalább egy fertőtlenítő állomás javasolt.
       ● Figyelmet kell fordítani a tisztítószerek beszerzésére, valamint növelni kell a fertőtlenítős takarítás gyakoriságát mind a rendezvény helyszínén, mind a közösségi terekben és a gyakran használt felületeken.
        ● Csökkenteni kell a közösen használt tárgyak számát a rendezvényen.
        ● Érdemes a munkatársak és a vendégek részére is védőmaszkot biztosítani. Ha szükséges védőkesztyűt is.
        ● A zárt terek berendezésekor figyelni kell arra, hogy a résztvevők sorbanálláskor, leüléskor minimum 1,5 méteres távolságra lehessenek egymástól.
        ● Catering esetén kiemelten kell figyelni a higiénia biztosítására.
        ● Fontos, hogy a résztvevő érezze, hogy biztonságban van a rendezvényen, de ne érezze az intézkedéseket nyomasztónak.

        Felelős viselkedési iránymutatás közösségi rendezvényeken részt vevők számára:

        ● Betegség jeleinek mutatkozása esetén maradjon otthon, kerülje a kapcsolatot másokkal.
        ● A rendezvényre való belépéskor javasolt az alapos szappanos kézmosás, vagy kézfertőtlenítés.
        ● A köhögés és tüsszentés esetén használjon papírzsebkendőt, takarja el az arcát. A használt zsebkendőt szemetesbe dobja ki.
        ● Tartsa a másfél méteres távolságot a többi résztvevőtől.
        ● Fertőzés jeleit mutató emberekkel kerülje a kapcsolatot.
        ● Tartsa be a rendezvény higiénés és járványügyi előírásait.

Berger Cottage: a nagyvárosi létből tanyasi gazdaság építése

Berger Cottage: a nagyvárosi létből tanyasi gazdaság építése

A Siker titka vidéken egy 20 részes filmsorozat, melyben sikeres és inspiráló vidéki vállalkozásokat, közösségi kezdeményezéseket mutatunk be a Közösség felemel! projekt keretében. A következő részben Berger Cottage-t mutatjuk be, mely a 2000 lakosú Kulcs melletti tanyavilágban működő családi gazdaság és kiváló példa arra hogyan lehet nagyvárosiként belevágni vidéken a helyi élelmiszer termelésbe.
A Berger Cottege-ot működtető fiatal pesti pár a nagyvárosi nyüzsgést cserélte le a vidéki, természetközeli életmódra és önfenntartásra. Egy komfort nélküli parasztházban kevés állattal kezdték, majd folyamatosan tanultak bele a gazdálkodásba. A mára már sikeres Berger Cottage gazdaságilag három lábon áll. Tyúkokat tartanak a tojásaikért, kecskéket a tejért, sajtért, joghurtért és a méhészkedésből mézet termelnek. Termékeiket eleinte a budapesti ismerősöknek árulták, majd fokozatosan növekedett a vásárlókörük. Folyamatosan fejlődnek és fejlesztenek a gazdaságukban, hogy minél inkább önfenntartó módon megélhessenek kizárólag az ott folytatott tevékenységből. Sikerükben szerepet játszik az őket támogató családi és ismerősi közösség, akik segítik tevékenységüket és törekvéseiket.
Termékeik sikere a minőségen kívül abban áll, hogy a nagyvárosokban is egyre nagyobb az igény az egészséges élelmiszerekre, melyek kis, helyi gazdaságokból származnak.
A Berger Cottageról készült kisfilmet megtekinthetik ide kattintva: https://youtu.be/gb0CPCT_R6E

Közösségépítés vidéken a zene által: Zengőkert

Közösségépítés vidéken a zene által: Zengőkert

A Siker Titka vidéken a Közösség felemel! projekt kisfilm sorozata, melyben egy-egy inspiráló vidéki közösséget, vállalkozást és az ezeket működtető embereket mutatjuk be. Ezúttal azt, hogyan szervezzünk közösségi alkotóteret saját portánkon.

A nagyvárosi forgatagot hátrahagyva, vidéki életre vágyva, letelepedési szándékkal talált rá a fiatal pár Zalaszentgrót szőlőhegyén a számukra ideális területre, ahol létrehozták a Zengőkertet. Egy olyan természetközeli alkotótérre vágytak, ahová a művészek elvonulhatnak és csak az alkotással foglalkozhatnak. A zengőkert egy összművészeti tér, elsődlegesen hangstúdió, ahova zenészek járnak, de helyt ad képzőművészeknek, művészeti táboroknak, előadásoknak. Éves rendezvényük a Zengőkert happening egy összművészeti fesztivál, ahol több száz résztvevő megfordul egy hétvége alatt.

A Zengőkert alapítói fontosnak tartották, hogy a helyi lakosok alkotta közösség részeivé váljanak, beilleszkedjenek a falu életébe is. Ezért részt vettek a közösségi programokban, segítették egymást és ennek eredményeképp mára már szoros barátságok alakultak ki.

A zengőkert kiváló példa arra, hogy vidéken is létrehozható és sikerrel működtethető egy értékteremtő közösség, akár kulturális, művészeti érdeklődésű emberek számára is.

A Zengőkertről készült kisfilmet ide kattintva megtekinthetik: https://youtu.be/dFe15idtEdk

Önkormányzati közösségi vállalkozás: Sajókazai Kosárfonók

Önkormányzati közösségi vállalkozás: Sajókazai Kosárfonók

A Közösség felemel! projekt keretében indítottuk el húsz részes kisfilm sorozatunkat a Siker titka vidéken címmel. Ebben egy-egy inspiráló vidéki közösséget, vállalkozást és az ezeket működtető embereket mutatjuk be. Ezúttal azt, hogyan indítsunk közösségi vállalkozást az önkormányzat segítségével.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Kazincbarcikai kistérségben található Sajókaza település, ahol igen nagy a munkanélküliség. A kisebbségi önkormányzat munkahelyteremtési céllal a roma lakosokat értékteremtő munkára ösztönző programot működtet. Ennek keretében a kosárfonás mesterségét szeretnék megtanítani a lakosoknak és termékelőállításra sarkallni őket.

A programban jelenleg 9 fő dolgozik közmunkásként, de szeretnék további helybéli lakossal bővíteni a kosárfonó műhelyt. A Sajókazai Kosárfonoda termékei annyira népszerűek, hogy hívják őket kiállítani és árulni különböző rendezvényekre.

A Sajókazai Kosárfonoda példája is bizonyítja, hogy önkormányzati támogatással is működtethető sikeresen egy közösségi vállalkozás egy hátrányos helyzetű településen, mely munkahelyeket teremt, ezáltal is segítve a közösséget.

A Sajókazai Kosárfonókról  készült kisfilmet ide kattintva megtekinthetik: https://youtu.be/2I7UF8DaxIs

Közösségépítő gazdálkodás: MyFarm közösségi kert

Közösségépítő gazdálkodás: MyFarm közösségi kert

A Közösség felemel! projekt keretében kerül bemutatásra a Siker titka vidéken kisfilmsoroazat, melyben egy-egy inspiráló vidéki közösséget, vállalkozást és az ezeket működtető embereket mutatunk be. Ezúttal azt, hogyan építhető közösség a közösségi mezőgazdálkodás által.

Észak-Magyarországon, Nagyréde településen működik egy biogazdaság, mely a MyFarm közösségi kert és kosárközösség része. A közösségi mezőgazdaságuk lényege, hogy a közösség tagjait a gazdálkodók a és a vásárlók alkotják, akik kölcsönösen segítik egymást. A vásárlók hosszú távon elköteleződnek a zöldséget, gyümölcsöt és helyi termékeket előállító termelők mellett, biztosítva ezzel megélhetésüket, akik cserébe rendszeresen megbízható, minőségi, egészséges helyi élelmiszerrel látják el őket. Azzal, hogy az év elején a vásárlók előre befizetik a termények (kosár) árát, előfinanszírozzák a gazdálkodók költségeit és a közösség tagjai közös kockázatot vállalnak az esetleges természeti károkból adódó terményromlásért.

A közösségi kert és kosárközösség termelői is erős közösséget alkotnak, segítik egymást és rendszeresen megbeszélik tapasztalataikat, bio szaktanácsadót alkalmaznak a minőségi termékelőállítás érdekében. Ugyanígy a termelők és a vásárlók közt is szoros a kapcsolat, hiszen a hetente történő személyes kiszállítás miatt kialakulnak az ismeretségek és a barátságok.

A közösségi mezőgazdálkodás és a kosárközösségek működtetése kiváló példája annak, miképp építsünk közösséget az élelmiszerellátásra alapozva, mely a termelőknek és a vásárlóknak is előnyére válik.

A Myfarmról készült kisfilmet ide kattintva megtekinthetik: https://youtu.be/L3dvM8j_1pU

Munkahelyteremtés a közösségért: Keresztyén manufaktúra

Munkahelyteremtés a közösségért: Keresztyén manufaktúra

A Siker titka vidéken című húsz részes sorozatunkban egy-egy inspiráló vidéki közösséget, vállalkozást és az ezeket működtető embereket mutatjuk be. Ezúttal azt, hogyan teremthetünk munkát és közösséget egy elnéptelenedő településen.

Abaújvár Miskolc mellett található elöregedő 200 lakosú település. A munkalehetőség hiánya miatt a települést elhagyták az emberek. Az Abaújvári Református Egyházközség tagsága is folyamatosan csökkent és ezt megállítandó gyülekezeti szinten kezdtek bele a munkahelyteremtésbe. Legelőször házigondozási szolgáltatást indítottak, mivel sok idős ember élt a faluban és az ő gondozásukra alkalmazni tudtak lakosokat. A munkahelyteremtés beindult és ma már 16 ember foglalkoztatnak. Bevételeik nemcsak az adományokból és a pályázatokból származnak, hanem létrehozták a Keresztyén Manufaktúrát, ahol termékelőállítással foglalkoznak. A földjükön lévő zöldségeket és gyümölcsöket, gyógynövényeket feldolgozva lekvárokat, krémeket, illóolajat készítenek. Lézergravírozó gépekkel festéssel és kézimunkával pedig ajándék- és használati tárgyakat állítanak elő.

A közösségi élet újraélesztése fontos célja a közösségnek, ezért közösségi kemencét, Bárka játszóházat, imaösvényt és egy vendégházat is üzemeltetnek.

A Keresztyén Manufaktúra kiváló példa arra, hogy miként lehet egy elnéptelenedő pici faluban, ahol még bolt, orvos és iskola sincs¸ harcolni azért, hogy a falu és a közösség fennmaradjon.

A Keresztyén manufaktúráról készült kisfilmet ide kattintva megtekinthetik: https://youtu.be/I_0ZXXcMafg

Herbert Fivérek: szemléletformálásból közösségépítés

Herbert Fivérek: szemléletformálásból közösségépítés

A Siker titka vidéken című kisfilm sorozatunkban sikeres, inspiráló vidéki közösségeket, vállalkozásokat és az azokat működtető embereket mutatunk be. Ezúttal azt, hogy miként építhető közösség az interneten a vidéki élet és a ház körüli munkák kreatív bemutatásával.

Békés megyében, Békés városában élnek a Herbert Fivérek , Zoltán és Attila. Három éve egy házfelújítás kapcsán kezdtek el „DIY – csináld magad” videókat gyártani a közösségi felületeikre, és azóta a legnagyobb videómegosztón már 26 ezernél is több követővel rendelkeznek.

DIY videóikban arra ösztönzik a fiatalokat, hogy végezzék el maguk a ház körüli munkákat, feladatokat és ehhez adnak hasznos tanácsokat. Munkájuk során kiemelt figyelmet fordítanak az újrahasznosításra, azaz mindent felhasználnak, amit csak lehet, hogy semmi se vesszen kárba.

Céljuk, hogy hasznos és építő jellegű legyen bármi, amit csinálnak és régi elfeledett tudást is felelevenítsenek és átadjanak a mai fiataloknak. A fivérek szeretnék bemutatni, hogy házi körülmények közt is elvégezhető rengeteg építési, barkácsolási és szerelési munka és értékes dolgok is előállíthatóak. Videóik megmutatják a fiataloknak, hogy a ház körüli munka, a favágás, a kertészkedés, a szerelés, vagy akár a pálinkafőzés nem ördöngősség, bárki elvégezheti.

A Herbert fivérek a közösségi médiát nemcsak saját videóik és üzeneteik terjesztésére, valamint szemléletformálásra használják, hanem a közösség erejére támaszkodva jótékonysági kampányokat is szerveznek, ahol saját maguk által készített felajánlásaik mellett a követőik adományait is továbbítják a rászorulóknak. Ez is kiváló példa arra, hogy a közösségi médián keresztül is építhető összetartó, működő közösség.

A Herbert fivérekről készült kisfilmet ide kattintva megtekinthetik: https://youtu.be/eJjKlqY9Npg